Hírek: Aktualitások
Milyen lesz az új Diákhitel? (2012-08-26)
Kizárólag a tandíj finanszírozására használható az augusztus 15-étől igényelhető, Diákhitel2 néven futó hallgatói hitelkonstrukció.
Furcsa rendszer indul a szeptemberben kezdődő tanévben a felsőoktatásban. A hallgatók többségének fizetnie kell majd a tanulmányaiért, mégsem csökken, hanem nő a felsőoktatás állami fenntartási költsége. Az állami finanszírozású hallgatói helyek számának drasztikus csökkentésével, valamint - ezzel párhuzamosan - az önköltséges finanszírozás kiterjesztésével és az állami részösztöndíjas képzés bevezetésével a hallgatók többsége számára visszatér a tandíj, amelynek bevezetése 2008-ban éppen az akkor még ellenzéki Fidesz népszavazási kezdeményezése miatt hiúsult meg. A fizetős képzéseken a tanulóknak kínált Diákhitel2 ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a hallgató saját forrás hiányában tandíja teljes egészét hitelből fedezze, kedvezményes, évi kétszázalékos kamatozással. A pénzpiaci és a kedvezményes kamatláb közti 6-8 százalékpontos különbözetet az állam fogja állni, ami - az új hitelt felvevők számának függvényében - várhatóan több tízmilliárd forinttal terheli majd a költségvetést. Vagyis az állam is többet költ, mint eddig, miközben a korábbinál több hallgató kényszerül tandíj fizetésére.
A Diákhitel2 konstrukcióban felvett összeg a - szabadon felhasználható - hagyományos diákhitellel ellentétben kizárólag a tanulmányok költségeire fordítható. A hitelt felvevő hallgató hozzá sem jut a pénzhez, az a Diákhitel Központ Zrt.-től (DK) egyenesen az egyetem vagy főiskola számlájára kerül. A törlesztést ebben a konstrukcióban is csak a tanulmányok befejeztét, de legkésőbb a 35. életév betöltését követően kell megkezdeni. (Változás, hogy a most induló tanévtől a hagyományos diákhitel is csak 35 éves korig igényelhető a korábbi 40 helyett.)
A hitelösszegnek se alsó, se felső határa nincs, az igénylő pontosan a tandíja összegét veheti fel. Bugár Csaba, a DK vezérigazgatója a HVG-nek elmondta, eddig a legkevésbé éppen a legmagasabb költségtérítést fizető hallgatók vették igénybe a diákhitelt. Vélhetően azért, mert a legdrágább, főleg orvosi karok költségtérítését eleve csak a tehetősebb családok sarjai merték vállalni. Bugár a Diákhitel2 esetében sem számít arra, hogy egy-másfél millió forintos tandíjakhoz igényelnek majd hitelt.
A hagyományos diákhitelre e tanévtől szerződők már állami finanszírozású szakon is kérhetik a havi 50 ezer forintos maximális összeget, korábban ez csak a költségtérítésesek számára volt elérhető. A folyósítás automatikus, vagyis nincs hitelbírálat: a DK csak azt vizsgálja, hogy a hallgató beiratkozott-e felsőoktatási intézménybe, illetve nem áll-e fenn kizáró körülmény, például a 35. életév betöltése vagy korábbi törlesztési elmaradás. Az új hitel csak hazai oktatási intézményben való tanuláshoz igényelhető, míg a régi külföldihez is.
A törlesztési kötelezettségben a Diákhitel2 jelentősen különbözik az alapverziótól. Az új hitelt felvevőknek a tanulmányaik befejeztét követő első két évben a minimálbér, utána pedig a két évvel korábbi bruttó havi keresetük 4-11 százalékát kell majd törleszteniük. A hagyományos diákhitel esetében a már megszokott 6 százalék nem változik, és a kétféle hitelt egyszerre is fel lehet venni. A törlesztési kötelezettség ilyenkor is legfeljebb a két évvel korábbi jövedelem 17 százaléka lehet. Az új konstrukciónál is van lehetőség kedvezmény igénybevételére a törlesztési időszak alatt; a terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre jogosultak kérhetik törlesztésük szüneteltetését. Ugyanez a kedvezmény megilleti a rokkantsági nyugdíjra, rokkantsági járadékra, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultakat, továbbá azokat is, akik 35. életévük betöltése előtt újra hallgatói jogviszonyt létesítenek. Az egyéb okból fizetési nehézségbe kerülők pedig legfeljebb 24 hónapos időtartamra kérhetik törlesztőrészletük mérséklését. A régi hitel kamata továbbra is félévente változó, de az előző tanévhez hasonlóan annak kamata a következő félévben is 8 százalék marad, és egyéb költség (például kezelési költség, folyósítási jutalék) nem terheli az adóst.
Eddig példásan működött a diákhitel - közölte a DK -, az adósok 30 százaléka már törlesztette is a tartozását. A nemfizetők aránya 3 százalék alatt van, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező, a pénzpiacon elérhető más, szabad felhasználású hiteltermékekhez képest pedig kiváló. Eddigi működése (vagyis az eredeti diákhitel tapasztalatai) alapján a rendszer hosszú távon is fenntarthatónak tűnik, a tavalyi 20,8 milliárd forintos hitelkihelyezést öt százalékkal meghaladták a már törlesztők visszafizetései. A DK nullszaldós üzemi eredménnyel (és 18 milliós adózás utáni veszteséggel) zárt. Az eddigi fő finanszírozási partnerek, az Európai Beruházási Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, a Budapest Bank, valamint a pénzpiaci kötvénykibocsátások továbbra is rendelkezésre állnak. Utóbbi volumenére jellemző, hogy a Budapesti Értéktőzsdén 69,5 milliárd forintnyi DK-kötvény forog. Sőt a Diákhitel2-vel várhatóan megugró hitelezési tevékenység biztosítására (a DK-nál minimum 8 ezer igénylőre számítanak) a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5 milliárd forintos készenléti hitelkerete is elérhető lesz a DK számára.
A kedvező feltételek ellenére is érdemes alaposan fontolóra venni, hogy hosszú távon megéri-e diákhitelért folyamodni, az ilyen hitelezésben a magyarországinál nagyobb hagyományú országok némelyikében ugyanis ijesztőek a tapasztalatok. Az USA-ban például kétmillió nyugdíjas még mindig fizeti egykori diákhitelét, őket összesen 65 milliárd amerikai dollár tartozás (az éves magyar GDP kétharmada) terheli. De a számítások szerint a most szeptemberben felsőfokú tanulmányokba kezdő brit diákhiteleseknek is több mint a fele még az ötvenes éveiben is fizetni fogja hallgatói kölcsöneit.
Forrás: HVG Kovács Károly